2010. július 26., hétfő
Az imádság élő víz, amellyel szomjúságát csillapítja a lélek. Az imádság lelki lélegzés. Amikor imádkozunk, a Szent Lelket lélegezzük be, mert a Szent Lélekben imádkozunk (Jud 1,20). Így minden egyházi imádkozás a Szent Lélek lélegzése, lelki levegő a világossággal együtt, lelki tűz, lelki táplálék és lelki ruházat.
Amikor imádkozol az Úrhoz, szíved szemeivel nézz magadba, a tulajdon lelkedbe: az Úr ott van, gondolataidban és szíved igaz rezdüléseiben, de rajta kívül is mindenütt. „Közel van hozzád az Ige, a te szádban és a te szívedben” (Róm 10,8), nemcsak az égben és az alvilágban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése